Milyen adatokat őriznek a katonaállítási lajstromok?
A családfakutatás során az anyakönyvek mellett gyakran kevésbé ismert, mégis rendkívül értékes forrásokkal is találkozhatunk. Ezek közé tartoznak a katonaállítási lajstromok, amelyek a 18–20. század között számos magyar család történetének kutatásában nyújthatnak fontos támpontokat.
A hadköteles férfiakról vezetett nyilvántartások sok esetben olyan adatokat tartalmaznak, amelyek más forrásokból nem vagy csak nehezen szerezhetők meg.
Milyen információkat találhatunk bennük?
Személyazonosító adatok
A lajstromok általában tartalmazzák:
- a hadköteles nevét,
- születési évét,
- születési helyét,
- lakóhelyét,
- vallását,
- családi állapotát.
Ezek az adatok segíthetnek az azonos nevű személyek elkülönítésében, ami különösen fontos a gyakori családnevek esetében.
A szülőkre vonatkozó adatok
Számos lajstromban szerepel:
- az apa neve,
- esetenként az apa foglalkozása,
- az apa életben léte vagy elhalálozása,
- a család társadalmi helyzete.
Ez különösen hasznos lehet akkor, ha egy adott település anyakönyvei hiányosak vagy megsemmisültek.
Foglalkozás és társadalmi státusz
A hadköteles saját foglalkozása gyakran pontosan fel van tüntetve:
- földműves,
- napszámos,
- iparos,
- tanonc,
- kereskedő,
- hivatalnok stb.
Ezekből képet alkothatunk a család életkörülményeiről és társadalmi helyzetéről.
Testi jellemzők
A 19. századi és 20. század eleji nyilvántartások egyik legérdekesebb része a személyleírás:
- testmagasság,
- hajszín,
- szemszín,
- arcvonások,
- különleges ismertetőjegyek,
- egészségi állapot.
Sok kutató számára ez az első olyan dokumentum, amely őse fizikai megjelenéséről is képet ad.
Katonai szolgálatra vonatkozó adatok
A lajstromokból megtudhatjuk:
- alkalmasnak találták-e katonai szolgálatra,
- melyik ezredhez vagy alakulatba sorolták,
- mikor vonult be,
- kapott-e halasztást vagy felmentést,
- milyen okból mentesült a szolgálat alól.
Előfordulhat, hogy a szolgálatképesség elutasításának indoka is szerepel, például egészségügyi probléma vagy családfenntartói kötelezettség.
Vándorlás és lakóhelyváltozás
A katonai nyilvántartások sokszor rögzítették a lakhelyváltozásokat is. Ez különösen értékes lehet olyan családok esetében, amelyek egyik vármegyéből a másikba költöztek, és a kutatás során „elvesznek” az egyházi anyakönyvekben.
Miért fontosak a családfakutatásban?
A katonaállítási lajstromok gyakran hidat képeznek két népszámlálás vagy két anyakönyvi esemény között. Segítségükkel:
- pontosíthatók a születési adatok,
- azonosíthatók az azonos nevű személyek,
- feltárhatók a család társadalmi körülményei,
- nyomon követhetők a lakóhely-változások,
- és betekintést nyerhetünk őseink mindennapi életébe.
A családfakutató számára ezek a dokumentumok nem csupán adatforrások, hanem sok esetben az egyetlen fennmaradt „személyleírások” is felmenőiről.
Hol találhatók meg?
A magyarországi katonaállítási lajstromok legnagyobb része:
- a Magyar Nemzeti Levéltárban,
- a vármegyei levéltárakban,
- valamint egyes helytörténeti gyűjteményekben található.
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregével kapcsolatos további iratok pedig részben a Bécsi Hadilevéltárban (Kriegsarchiv) kutathatók.
Bejegyzés megosztása